Minden új nap egy újabb csibecsöcs

Lehet most láttalak utoljára.


Hiányzol.


Vagy csak beképzelem magamnak.


De remélem itt maradsz.


Sokat látlak.


Nem mész el.


Beszélgetünk.


Nem búcsúzunk.


Bár....


Azt sem tettük meg.


Gondolatban..





Sem....



Utálom a ballagásokat. Valamiért mindig számomra temetés hangulata van.

Cigifüst

Az éjjeli bárok megtévesztőek lehetnek. Iszunk, mulatunk, szemlélődünk. De mikor a szemlélődés közben, egy korty italt félbeszakítóan megakadunk egy szempárban... Hirtelen opciók a szemezés vagy a tekintet elkapása. Az első valamiért jobban vonz. Csak nézzük, nézzük, mellette intünk a pultosnak: még egy kör! Még egy kör, hátha berúgunk. Úgy minden könnyebb, minden szebb. Elmúlnak a kételyek, őszinték az emberek. Így hát csak iszunk, várunk. Az érdekes idegen odajön hozzánk.Lecsapja poharát mellénk, majd úgy fojtatja néma monológját. Csak nézzük...Csak nézzük...Figyeljük, ahogy a tekintetében minden kirajzolódik. A legbelső vágyai, félelmei, fájdalmai. Csak nézzük, csak nézzük. Nem minket, felejteni akar. Bájos tekintetét még mindig felénk szegezi, majd pénzét leteszi. Feláll. Elmegy.Csak nézünk..Csak nézünk.