Má' majdnem elmondtam, hogy én ettem meg a csokid

A világ tetején állok, le se nézek. Büszkén délcegen nézek felfelé. Hajam a meleg szellőben lebegve, szabadon csapkod mint egy madár. A kék ég sem szabhat határt. Boldogság csapong ki belőlem, Beterítem vele az egész földet. Hisz a világ tetején állok. Senkire sem várok, senki sem szól hozzám, magam vagyok. Szállok, utazok, hódítok, miközben csak egy helyben állok. Felfedezésem végtelen. Császtok, itt végeztem.