2014. december 4., csütörtök

Átkozott rejtély

Légy kreatív,és fejedben kreáld meg az eredeti történetet. 
-Badarság...Badarság...- Nézett rám értetlenül. ,,Miért..." Gondoltam.
-Nem teheted ezt.- Értetlenül néztem, mire csak lesajnáló pillantást kaptam viszonzásul. Már a könnyek sem bírtak utat törni, hogy a világ legnagyobb sírását rendezzem le,ott helyben. Inkább csak kihúztam magam és komor, érzéstelen arccal néztem rá. Kissé összehúzta szemeit, és rémülten pillantott rám.
-Nem tudsz megtörni-hazudtam- ,döntöttem.
-Ne legyél bolond te is tu...
-Én is tudom, hogy nem mehet ez így tovább.- Legbelül azt ordítottam a pókerarc mögött. Kihúztam magam, nehogy a bizonytalanság egyetlen szikrája is reményeket ébresszen benne, de a kezeim mégis remegtek. Értetlenül fürkészett, míg én csak egyenesen, üveges tekintettel néztem magam elé. Megragadta kezem, mire hirtelen mozdulattal el is rántottam, és már ijedten néztem a szemeibe, hol rengeteg kérdés kavargott. 
-Ne! Ne tedd! A francba is kérlek.
-Sajnálom.- Majd elsétáltam a havas úton.


Fogorvos megkínzott, rohadjon meg. Fáj a fogam mint a -pijfdskgélnf. De azért túlélem. Asssszem. 

Szombaton megnéztük a Kiválasztottat, háááá mit ne mondjak, kissé gyenge volt a film. Nem tudom mit akarnak a második részben. A könyv sem volt nagy csattanó, de azért szerettem. De eez... Egy rész volt benne amikor nagy szemekkel 100%-osan odafigyeltem. Amikor Katniss énekelte a Jöjj hát-ot. Többi csitt csatt pufff uncsi volt.

Amilyen hülye vagy úgy utállak.
De téged szeretlek.

Most úúúgy kikapcsolnám ezt a rohanást egy olyan örökre és hozzádbújnék és azt csinálnám amit legjobban imádok: ALUDNÉK. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése