2018. szeptember 6., csütörtök

Run


Ma is egy átlagos nap. Átlagos reggel, átlagos utazás, átlagos iskola, átlagos hazaút, átlagos napi cigi, átlagos hazaérkezés, átlagos alvás. Átlagos átlagosság. Átlagosan szívem szakad meg, átlagosan sírok ha eszembe jutsz. Szinte az öngyilkosság szélén sétálok.Pengeélen. De hát ez is csak egy átlagos nap. Ne aggódj értem, ne sírj majd miattam. Éjszaka kevésbé félek. Olyankor álmodok, szállok, boldog vagyok. De hát újra felkelek majd egy unalmas nappal nézek szembe. Mást ölelek , mást csókolok. Mégis téged hiányollak minden eltelt másodpercben. Minden nap mosolygok, nehéz szomorúnak lenni mosolyok mögött. De te nehezíted az emlékekkel, nehezíted a létezéseddel. Lassan el akarok tűnni, a létezés megöl.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése