Érezted már a keserű ízt?
Mely csontjaidban is süvít?
Szádban tartod, rágni tudod,
Lenyelni meg sem próbálhatod.
Felemészt, fáj, éget, gyötör.
Tűrd csendben, tűrd te ökör.
Sikolts, ordíts, kiabálj ahogyan tudsz!
Legjobb az volna ha most elfutsz.
De nem tudsz,nem akarsz
Düh, amely miatt ennyit kaparsz.
Csak rakódik folyamatosan le,
Várja, mikor adod végre fel?
Bukott vagy, elhagyatott
Számodra csak ez maradhatott.
Hozzád nőtt ez a keserű íz
Úgy áramlik benned, mint a víz.
És érezted már, hogy nincs remény?
Amid maradt, az is mind elég?
Meddig rágtad? Meddig vártad?
Meddig vártad, míg elmúlik a vágyad?
Ölj, pusztíts, tépj szét bármit!
Ne hibáztass ezért bárkit!
Nyeld le a dühödet, fulladj belé!
Vess véget magadnak, ennyi is elég!
Védessem le?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése