A fiatalság csodálatos dolog.De mint minden szépnek, megvan ennek is a sötét, hideg oldala.A tapasztalatlanság.A gondolat gyorsabb mint a fény, a cselekedetet mégsem lehet visszavonni.Mindent meggondolatlanul teszünk.
Rád nézek, érzem a térdeim megrogynak.Szemeim az átlagosnál jobban ragyognak, tágasan kémlelik a külvilágot.Nem is a külvilágot, inkább téged.Mániákusan várom hogy viszonozd ezeket a kósza pillantásokat.De nem teszed. Soha sem tetted, míg én lázasan koslattam utánad mintha kötelező lenne.Amikor a szád mosolyra húzódik a gyomrom összerándul.Ha a nevemet mondod agyamat ködös felhő veszi körül, euforikus állapotba kerülök.Nem veszed észre, csak egy buta lánykának tartasz.Az vagyok, hiszen elcsavarod a fejem.Melletted hirtelen gyerek leszek, egy kislány , aki védelmező ölelésre vágyik.Te adnád a biztonság nyugtató érzését.Ha kell, szerelmes tinilányból komoly nővé válok, csak végy észre.A szoba közeledő falai nem érnek el a tudatomig, csak te.Hangod mint a madarak éneke szánt végig a levegőn, a hanghullámok ahogy elérnek hozzám valami gyönyörű, össze nem hasonlítható érzés tölt el.Minden porcikád újra és újra elvarázsol.De amikor szándékosan megbántasz, nem igazán fogom fel mit teszel,nem törődök vele.És ha nem akaratosan, a szemedben a legkisebb dologgal, akkor egy világ törik össze bennem.De te boldog vagy.Boldog, és szerencsés.Boldog nélkülem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése