Üres.Fáj.Szorít.Meghalt.
Életemben nem voltam még ennyire...Szó sincs rá. Csalódott?Szomorú?Egyik se megfelelő szó rá.Mereven nézek magam elé, közben szorító érzés a mellkasomban. Mély levegő, nehogy elsírjam magam.De a sírás semmi jele sincs. Csak a semmi.Csak az. Nem tudom mit vártam. Bellül egy világ omlott bennem össze, magamban tartom.A romok közt bolyong a jó, de még mindig nem talált utat.A legjobb mégis a sírás lenne, miért nem tehetem? Legalább ezt.Senkinek se mondhatom el.A legnagyobb gáznál van az, rájön az ember kihez fordulhat. De ilyenkor senkihez sem tudok.Csak ahhoz tudnék aki művelte ezt.
Ess el,és fulladj egy pocsolyába.Vagy csak ugorj fejest az óceánba, több vizet nyelsz a fulladás előtt.
Kész,vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése